A forrasztó ón az elektronikai ipar egyik legfontosabb alapanyaga. Legyen szó egy apró javításról vagy komplex eszközök összeszereléséről, a minőségi forraszanyag elengedhetetlen. Nemcsak az elektromos kötést hozza létre az alkatrészek között, hanem a mechanikai rögzítést is biztosítja.
Áruházunkban kiváló minőségű, különböző vastagságú és kiszerelésű gyantás forrasztó ónok közül válogathatsz.
Ólommentes vagy hagyományos ón?
A választásnál fontos ismerni mindkettő jellemzőit. A hagyományos forraszanyag, ón és az ólom ötvözete, továbbá folyasztószert is tartalmaz. Ez az ötvözetet tökéletesen megfelel az elvárt igényeknek, ezért évtizedeken keresztül a mai napig alkalmazzák. Azonban az ólom mérgező tulajdonságai miatt, a gyártóknál egyre inkább előtérbe került az ólommentes forrasztások alkalmazása. Az ólmot kis százalékban pl. rézzel, ezüsttel helyettesítik, de sajnos ezzel együtt megváltoztak az anyag jellemzői is.
A hagyományos forrasztó ón (az egészségre és a környezetre gyakorolt káros hatásokat kivéve) csupa előnyös tulajdonsággal rendelkezik: Olvadáspontja alacsony, könnyen nedvesíthető és viszonylag lágy. A nedvesítés hatására az összeforrasztandó anyagok között jól tapadó, erős kötést hoz létre. Az itt használt folyasztószer általában a gyanta, amely elősegíti a tapadást és valamelyest gátolja az oxidációt. A forrszanyag lágysága pedig segít elnyelni a keletkező mechanikai feszültségeket, ezzel növelve a kötés tartósságát.
A jó forrasztáshoz nagyon lényeges a megfelelő hőmérséklet, ugyanis a túl meleg és a túl hideg is problémát okozhat. A rossz hőmérséklet okozta hibákról a forrasztóállomásoknál írtunk néhány gondolatot.
A hagyományos ón a mai napig használatban van az ipar egyes területein, és az otthoni feladatok elvézésekor is ezt használjuk. Sőt hobbi célra kifejezetten a hagyományos ón az ajánlott.
Az ólommentes forrasztó ón környezetvédelmi szempontból előnyös, de az anyagösszetétel megváltoztatása miatt valamennyi tulajdonsága rosszabb lett. Olvadáspontja magasabb, nehezen nedvesíthető, ráadásul rideg. A rosszabb nedvesíthetőség könnyen üreges, rosszul tapadó kötést eredményezhet. A ridegség miatt az anyag törékenyebb, könnyebben kifárad, reped. Dolgozni is nehezebb vele, egyetlen előnye az ólom okozta károsodás megszűnése.
Miért nem tapad az ón? A felületkezelés szerepe
Gyakori kérdés, hogy miért folyik le az ón a felületről. A titok az oxidmentességben rejlik: oxidált felülethez a forraszanyag nem tapad! A forrasztás megkezdése előtt gondoskodni kell a felület oxidmentességéről.
A forrasztó ón vastagsága
Az ón vastagságának különösebb jelentősége nincsen. Kellő óvatossággal és figyelemmel vastagabb anyagból is lehet keveset használni. A túl vékony ón használata már macerásabb lehet. Ha egy nagyobb forrszemhez fél métert kell belőle adagolni, az elég kényelmetlen és bosszantó művelet. Éppen ezért hasznos lehet egy vastagabb és egy vékonyabb is az asztalon. A felesleget ónszívó szalaggal vagy ónszippantóval tudod eltávolítani.
