Forrasztóállomás

Forrasztóállomás használatakor előforduló gyakori hibák

Forrasztani nem túlságosan bonyolult dolog, sok gyakorlással, odafigyeléssel és kézügyességgel egyszerűen megtanulható. A forrasztóállomás megfelelő beállításához azonban tisztában kell lenni a hőfok, a pákahegy és a forrasztási idő összefüggéseivel. A túl alacsony és a túl magas hőmérséklet ugyanúgy kerülendő, mint a túl rövid vagy túl hosszú forrasztási idő. Ezt a két paramétert nagy mértékben befolyásolja a használt pákahegy.

Alacsony hőmérséklet
A hagyományos 60/40 forrasztó ón már 190 fok körül folyékony.  Ebből az adatból kiindulva sokan 200 fok körüli hőmérsékleten próbálkoznak, de ezen a hőfokon forrasztani nem lehet. Miért? Az állomáson megjelenített hőfok a pákahegy hőmérséklete. Forrasztáskor azonban az összeforrasztandó anyagok, az ón és a panel is hőt von el a pákától, ezért az itt elvesző hőmennyiséget az állomáson kompenzálni kell. Alacsony hőfok esetén a forrasztóanyag nem vagy csak lassan éri el a megfelelő hőmérsékletet. Hidegforrasztást eredményez, ahol a kötés nem, vagy alig-alig tart valamit.

Magas hőmérséklet
A gyakoribb hiba, amikor koppanásig feltekerjük a „hangerőt” és hadd fűtsön felkiáltással vígan forrasztunk. Ez a lehető legrosszabb megoldás. Magas hőmérsékleten a pákahegy gyorsan oxidálódik, élettartama csökken, és a fűtőbetétet sem erre tervezték. A panelról leválhat a fólia, melynek javítás elég körülményes lehet. Az ón felforr, szétföccsen és a néhány tized milliméternyi kis gombóc tapad annyira, hogy zárlatot okozzon, ha éppen rossz helyre esett

Pákahegyek a forrasztóállomáshoz

Hiába kellően meleg a páka, ha a keletkezett hőt az éppen használt pákahegy nem tudja megfelelő hatékonysággal átadni az összeforrasztandó anyagoknak. Az elektronikai alkatrészek, nyomtatott áramkörök viszonylag jól tűrik a meleget, de a hosszan tartó, túl magas hőmérsékletet már károsíthatja őket.
A kevésbé gyakorlottak - szinte kivétel nélkül - a túl vékony pákahegyek csapdájába esnek. Az első forrasztóállomásukhoz beszerzik a típushoz kapható legvékonyabb hegyet, arra gondolva, hogy ez mindenhol elfér, minden feladatra alkalmas lesz. Sajnos ez nem így van.

Könnyen belátható, hogy minél hosszabb és vékonyabb a pákahegy, annál rosszabb lesz a hőátadása. Túl vékony hegyet használva, még maximális hőmérsékleten is szenvedés lehet egy vastagabb földfólia forrasztása. De egy egyszerű alkatrész alkatrész cserénél is problémába ütközhetünk. Magas hőmérséklet beállítással valamennyire kompenzálható a pákahegy kis mérete, de ez a hegy, és a fűtőbetét élettartamát is csökkenti. A fűtőbetét cserélhető, esetleges hibája egy multiméterrel egyszerűen megállapítható.

Leggyakrabban a rövid kúpos (ceruza),véső alakú és a ferde végű hegyeket használjuk, 1,5-2 mm körüli méretben, 320-350 fok körüli hőmérsékleten. Az ilyen pákahegyek a forrasztási munkák döntő többségéhez tökéletesen használhatók, még SMD alkatrészekhez is.

A forrasztóállomással végzett munka során a pákahegy szennyeződik, magas hőmérsékleten rendkívül gyorsan oxidálódik, ezért lényeges a rendszeres tisztítása. A keletkezett oxidréteg nagy mértékben rontja a hőátadást és hátráltatja az ón tapadását a hegyhez. A pákahegy speciális bevonattal ellátott, nedves szivaccsal egyszerűen tisztítán tartható. Bár egyértlműnek tűnik, de lényeges megjegyezni, hogy oxidált anyagot forrasztani nem lehet! Oxidált felületen a forrasztó ón nem tapad, ezt forrasztás előtt meg kell tisztítani.